Szunyogcsipes szivféreg, Miért fontos, hogy a szúnyogokra is odafigyeljünk, ha kutyánk egészségéről van szó?
Tartalom
Gyakran Ismételt Kérdések Szívférgesség A szívférgességet egy fonálféregfaj Dirofilaria szunyogcsipes szivféreg okozza, melynek kifejlett példányai, a cm hosszúságot is elérhetik. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban is előfordul, valamint képes megfertőzni az embert is.
Dél-Európában is gyakori elsősorban Olaszország, Spanyolország, Francia-ország, Görögország, Törökországa középső, északi és keleti részeken importált esetek fordulnak elő.
A klimatikus változásokkal összefüggő szúnyog-vektor terjedésével, illetve a kedvencállatok külföldre utaztatásának megszaporodásával a kórokozó olyan helyeken is megjelenik, ahol korábban nem írtak le megbetegedést.
Hazánkban eddig csekély jelentőséggel bírt, de itthon is egyre több esetben diagnosztizálják, esetenként trópusi országot sosem látott egyedekben is.
A kifejlett férgek mechanikus és toxikus kártétele, valamint a betegséggel összefüggő komplikációk könnyen az állat elhullását okozhatják. A féreg újszülöttei, az úgynevezett mikrofiláriák, a fertőzött kutyák vérében keringenek, szabad szemmel nem láthatók, mivel hosszuk nem éri el a 0,3 mm-t.
Emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe. Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz. A tudományosan Dirofilaria-nak nevezett parazitának több faja van.
Ezeket különböző szúnyogfajok pl. Szunyogcsipes szivféreg mikrofilária a szúnyogban lárvává alakul, ami a szúnyog szájszervéből a következő vérszívás során kerül az új gazdába.
Az új gazdában elvándorol a tüdőartériákba, és az ivarérett szívféreg a kutya tüdőartériájában és a szívben telepedik meg.
A szúnyogcsípés újabb veszélyei
A fentiek alapján a fertőzéshez szükség van egyrészt a végleges gazdára, ami a leggyakrabban egy kutyaféle, másrészt egy köztigazdára, ami egy szúnyog több mint 70 szúnyogfajról ismeretes, hogy terjesztheti a betegséget. A kórokozó terjedése szúnyog hiányában nem jöhet létre, mert benne alakul ki a fertőző alak és ő oltja be azt a következő gazdába.
Ahhoz, hogy a szúnyogok által felvett mikrofiláriák fejlődni tudjanak, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés.
A globális felmelegedés hatására egyre hosszabbodik ez az optimális időszak, ezért megfelelő védekezésre kell a hangsúlyt fektetni. A fertőzés —szúnyogcsípés- és az első tünetek megjelenése között általában hónap telik el.
A fertőzött kutyák többsége nem mutat klinikai tüneteket.
A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki. A beteg állatok változatos tüneteket mutathatnak: fogyás, csökkent terhelhetőség, bágyadtság, kondícióromlás, köhögés, nehezített légzés, végtagödéma.
Súlyos esetben vérszegénység, máj- és vese-elégtelenség következik be, rövid időn belül az állat elhullását okozva. A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, mivel a fertőződöttség gyorsan terjed a kutyapopulációban és a kezeletlen egyedek elhullásával jár. Az úgynevezett repellens készítmények, mint pl.