Ha van íj a férgek elmúlnak

Egy jó riport Spike Holland cikke utolsó mondatát is lefirkantotta, majd két vízszintes vonalat húzott, hogy felhívja az érdekeltek figyelmét: itt végződik a cikk. Tollat belevágta az ablakrámába; hegye befúródott a fába, s a színtelenre kopott tollszár rezgett egy pillanatig. Kollégája, akivel egy szobában ült, fölemelte fejét. Syme a legjobb féreghajtók volt.

Szцveggyыjtemйny

Mint mondotta: egy bűnügyi riporternek tudnia kell, milyen egy rendőrkutya. Ez az ember nem a valóságos dolgokat látja, a szeszélyek irányítják, írok neki egy szenzációs riportot a bankrablásról, s másnap arra ébredek, hogy a bankigazgató ebédjéről kér részletes beszámolót. A másik riporter hátratolta a székét.

Állítom, hogy sajtónk vezetőit a fejükre ejtették, agyalágyultak amerikai kollégáikhoz képest. Spike azonban nem osztotta kollégája véleményét.

Az amerikai és angol újságírók csak szókincs tekintetében különböznek egymástól. Különben teljesen egy kaptafára készültek. Sóhajtott, s felrakta lábát az asztalra. Szeplős képű ifjú volt, lángvörös hajzattal. Most min dolgozik? Együtt ebédelünk. Wood várhat. Tudja, azt a milliomost Meghalt talán? Nyolc-kilenc éve lakik Angliában. Ügy rémlik Más szavakkal: szeretném tudni, hogy a Zöld íjász valóságos kísértet-e vagy csak reklámötlet.

Syme papírlapot vett elő, s átnyújtotta az elképedt riporternek.

A levelet olyan valaki írhatta, akinek gyenge oldala a helyesírás. Tisztelt uraság, A Zöld íjász megjelent a Garre Castleban. Wilks a lakáj láta. Tisztelt uram a Zöld ha van íj a férgek elmúlnak behatolt Bellamy úr szobájába és nyitva hagyta az ajtót.

A parkban is látok. A szeméjzet mind paraziták zsírral táplálkoznak a kast éjt. Bellamy úr aszontta, hogy szélnekereszt mindenkit, aki beszél a Zöld íjászról, de a szeméjzet úgyis elmegy. Syme megigazította szemüvegét, és mosolygott.

EGY GONDOLAT BБNT ENGEMET...

Spike-ot meglepte az emberségnek ez a halvány pislákolása főnöke arcán; roppant gyanúsnak vélte. A valóságos, létező íjászt ban akasztatta fel a Garre-kastélyt birtokló Curcy család egyik tagja. Mondja, kedves szerkesztőm, hogy képes észben tartani ezt a tengernyi adatot?

Az íjászt csakugyan felkötötték, mert őzekre vadászott, s úgy gondolom, még megvan az az oszlop, amire felhúzták. Utána évszázadokig kísértett Garre Castle-ban, utoljára ben jelentkezett. Legendás alak lett a berkshire-i grófságban. Most, ha hitelt adhatunk a levélnek, amit a személyzet egyik tagja írhatott akit vagy elbocsátottak, vagy mert félt, lelépett —, úgy ha van íj a férgek elmúlnak, hogy a mi barátunk ismét megjelent. Spike amerikai volt. Összevonta szemöldökét, és szája legörbült.

Úgy gondolom, a Zöld íjász részben legenda, részben történelem. Mit kíván, Mr. Beszéljek Bellamyval? Spike lemondóan legyintett.

Ha ilyesmivel hozakodnék elő, úgy kirúgna, hogy a lábam sem érné a földet. Inkább a titkáránál, egy félvérnél próbálkozom, bizonyos Savininél, hátha segít. Eddig csak annyi biztos a dologból, hogy a Zöld íjász nyitva hagyta a milliomos ajtaját. Keressen valami ürügyet, Spike, hogy bejuthasson a kastélyba. Talán már említettem, hogy a kastélyt hét-nyolc éve vásárolta, s százezer fontot fizetett érte.

Jó kis riporttéma. Ez még nem akadályozza meg abban, Spike, hogy Mr. Wooddal ebédeljen. Erre a riportra is szükségem lesz. Hol ebédelnek? Wood néhány napja már Angliában tartózkodik, ma éjjel utazik haza Belgiumba.

Férgek paraziták gyakori gyógymódok a kezelésre

Syme elégedetten bólintott. Bellamy is a Carlton Szállóban lakik. Egy csapásra két legyet üthet.

• А мобиль я переведу в автоматический режим, таи что он будет нас ждать с той стороны, когда мы спустимся .
• И они увидели, что внизу под ними проносится неопровержимое свидетельство чьей-то разумной деятельности.
• Это был высокий столб, пронзавший горизонтальный круг, вознесенный на треть его высоты, считая от вершины.
• Balassi Bálint összes költeményei
• Paraziták zapolása

Spike már az ajtóban volt. Jobban már nem is jellemezhette volna magát — jegyezte meg a szerkesztő, s mintha mi sem történt volna, munkájába mélyedt.

Egy ember, aki nem fél A kalapácsütések zengö-bongó lármája, az elektromos hegesztőgépek szünet nélküli kattogása, a döngölök tompa dübörgése — mindez muzsika volt Abe Bellamy fülének. Ott állt a szállodai szalon ablakában, hátratett kézzel. A látvány valósággal lenyűgözte.

Órákon keresztül el tudta volna nézni. A szállodával szemközt magas épület acélváza emelkedett. A régi házak eltörpültek mellette.

Lent az utcán kisebb csoportosulás támadt, az emberek bámészan figyelték a vastraverzet, melyet óriási daru emelt a magasba. Bellamy elégedetten dörmögött. Az acéltraverz, az előírásokkal ellentétben, ferdén billegett. Márpedig ő a centiméter töredékére ki tudta volna számítani, hol kell az oszlopot derékba fogni.

Ha az emberek nevét törvénytelen cselekedeteik színhelyén vérbe mártott betűkkel felírták volna ahogyan azt az ókorban tették —, az Abe Bellamy név számos helyen szerepelt volna hatalmas, véres betűkkel: a pennsylvaniabeli Montgomery egyik szegényes farmján vagy a pentonville-i fegyház komor cellájának falán, hogy csak ezt a két helyet említsük. Bellamy álmát azonban soha nem zavarta meg a múltjára való visszaemlékezés.

A bűnbánat távol állott természetétől, a félelmet pedig nem ismerte. Sok rosszat cselekedett, de elégedett volt önmagával. A tönkrezúzott életek borzalmas emléke: a nyomorba és szerencsétlenségbe döntött családoké, egy asszonyé, akit vadállati gyűlölettel üldözött s tett el láb alól, csak hogy kiköszörülje a féktelen dölyfén esett csorbát, mindez nem zavarta meg soha egy pillanatra sem lelke békéjét.

Ha olykor visszagondolt régi dolgaira, elégtételt érzett. Mindenkit eltaposott könyörtelenül, aki útját állta. A sors kegyeltje volt.

Huszonöt éves korában még téglát hordott a hátán. Harmincöt évesen milliomos lett. Ötvenöt éves korára milliói megtízszereződtek. Otthagyta a várost, meggazdagodása színhelyét, és átköltözött Angliába. Vidéki úriember lett, megvásárolta egyikét azoknak a kastélyoknak, amelyeket az angol nemesség annak idején kardjával szerzett, de jobbágyai verejtékével épített föl.

Harmincöt éve rendelkezett már olyan hatalommal, hogy rosszat tehessen. Miért is tagadná?

• Mire most, barátom, azon kérdezkedel, Hogy éngem szerelem ennyire hajtott el?
• A májférgek veresége férgeknél felnőtteknél és gyermekeknél is előfordulhat.
• Такая перспектива не устраивала его ни в малейшей степени.
• Edgar Wallace A ZÖLD ÍJÁSZ - PDF Free Download
• Cina férgekkel

Nem volt mit sajnálnia. Egy méter nyolcvanöt centi magas volt, s hatvan éve ellenére bivalyerővel rendelkezett. Az emberek azonban nem a magassága vagy testi ereje miatt fordultak meg utána az utcán: csúnyasága hatott lenyűgözően.

Széles, húsos arcát vágások, forradások barázdálták keresztül-kasul.

Account Options

Hatalmas, lapított és fénylő orra, széles szája, vastag ajka volt. Szája szögletében meg mintha állandó vicsorgás ült volna. Nem büszkélkedett rútságával, de nem is szégyellte. Megalkudott külsejével, ahogyan természetesnek vélt vágyaival is békét kötött.

Ez volt Abe Bellamy — aki előbb Chicagóban lakott, most a berkshire-i grófságban, Garre Castleban —, egy ember, aki a szeretni tudás adománya nélkül jött a világra. Ott állt a szállodai szoba ablakánál, és figyelte a munka menetét az utca túloldalán. Nem tudta, nem is érdekelte, ki az építő, és hogy mit építenek. Az emberek, akik a keskeny, veszedelmes pallókon járkáltak, mintha az ő emberei lettek volna.

Valamit dörmögött magában, éles szeme három hegesztőt fedezett fel, akik kiestek a munkafelügyelő látóköréből, s éppen tétlenül ácsingáltak.

Pillantása egyszerre ösztönösen a levegőben lebegő vastraverzre irányult. Megérezte a veszélyt, mégsem látta előre a baleset pontos lefolyását.

Az acéloszlop beleütközött az egyik állványba, amelyen két munkás dolgozott. Bellamy hallotta az összeomló állvány robaját, mely az utcai lármát egy pillanatra elnyomta, s egy embert vett észre a leomló emelvény deszkáin, aki továbbzuhanva eltűnt a téglarakások és betonkeverő gépek között, amelyeket az építkezés magas deszkakerítése rejtett el a szem elől.

Már az járt az eszében, hogy ugyan mihez kezd a vállalkozó. Vajon ilyen esetekben hogyan szólnak annak az országnak a törvényei, ahol hét éve letelepedett. Ha ő lenne a vállalkozó, rögtön elküldené az ügyvédjét, tárgyaljon az áldozat özvegyével, még mielőtt az értesülne férje haláláról. Addig kell vele aláíratni az okmányt, hogy lemond Találtam egy férget ha van íj a férgek elmúlnak igényekről.

Később azután már hiába eszmél rá, hogy becsapták, kifosztották. Igen, így lenne rendjén. Az angolok azonban lassú észjárású emberek. Kinyílt a szalon ajtaja; Abe Bellamy megfordult. Julius Savini hozzászokott már, hogy fintorogva fogadják, most azonban úgy érezte, valami fontosabb történt, gazdája arca többet árult el, mint máskor, mikor reggelenként elhangzottak a szokásos megjegyzések. Márpedig azokkal nem fukarkodott Abe Bellamy.

Savini, hét órától várom! Ha továbbra is nálam akar maradni, reggeli előtt itt kell lennie. Megértettük egymást? Az este mondtam, hogy késni fogok. Néhány perce érkeztem vidékről. Julius Savini hangja és egész magatartása csaknem alázatos volt. Nemhiába titkároskodott egy éve már Bellamynál.

Megtanulta, hogy felesleges és haszontalan dolog vitába szállni gazdájával. Ezért folytatta, mintha mi sem történt volna.

Jól tudja, hogy nem fogadok újságírókat. Mit kíván?